A Nagy Porszívóvásárlási Project [frissítés #04]

Hetek óta egy dolog hozza igazán lázba Myllyjarvi maroknyi magyarközösségének kissebbik felét: kéne venni egy porszívot. Én igazából tegnapra győződtem meg igazából, úgyhogy innentől kezdve új lendületet vett a projekt. Az eredeti ötletgazdák: Gabi és Coltán.

kronológia:

• valamikor a héten: először értesülök a lehetőségről.
• 2007.09.21 a délelőtti órákban élhatározom, hogy teljes mellszélességgel támogatni kívánom az alulról jövő, vallásokon átnyúló kezdeményezést.
• 2007.09.21 17:30 megtekintem a kínálatot a Minimani-ban, a legolcsóbb egy kis Siemens, talan 40 és 50 EUR között, a legdrágább szóbajöhető példány egy OBH Nordica, 59 EUR-ért.
• 2007.09.22 09:10 elhatározom, hogy csak meg kéne venni a cuccot minél hamarabb, elvégre a Nagy Bordó Metalizált Sárkénygyík megérett egy alapos belső tisztításra, ezt pedig jó lenne még a koppenhágai kiruccanás előtt megejteni. Lehetséges időpontok: aktuális hétvége.
• 2007.09.22 11:27 [frissítés #01] Alpha csatlakozik a posztapokaliptikus projekthez.
• 2007.09.22 11:27- két ember az egyedi alkalom ellenére sem óhajt részt venni a projektben. Fújhatják a porszívót...
• 2007.09.22 12:20 [frissítés #2] Megyünk a Prismába és CityMarket kicsitkét nézni
• 2007.09.22 12:27 [frissítés #3] Kis csúszás, tervekkel ellentétben 7 perccel késöbb indulunk...
• 2007.09.22 12:27 [frissítés #4] Sok modell megtekintése után a megmarad lehetőségek: két LG, egy OBH Nordica és egy Hoover.
• 2007.09.22 12:27 14:26 Tulajdonost váltott egy LG V-CQ463NDQ típusú porszívó. Az új tulajdonos MI vagyunk, a régi pedig a CityMarket.
  

Bicikli

Régebben írtam már arról a csudálatos dologról, hogy egy halom pénzbe kerülne a biciklim megjavítása. Igen, ez még most is megállja a helyét, de mostmár van egy másik biciklim is, amivel kultúráltan lehet közlekedni is. Ez az:

A bicikli kicsit strapabíróbbnak néz ki, mint az eddigi bicikliim. De majd kiderül, mert ahogy a költő is mondaná - és itt most visszanyúlok a gyökerekhez - az evés próbája a pudding.

Beef Jerky

Kiváncsi vagyok a nyájas olvasók közzül hány evett már a címben szereplő termékből. És hányan hallott már róla? Én tegnapelõttig ez utóbbi csoportba tartoztam, de azóta megváltozott az életetem. Nem akarok a dolgok elejébe rohanni, de nagyon finom volt. Kicsit tartottam tõle, mert eddig fõleg negatív dolgokat hallottam róla (talán egy Demokratában olvastam valamikor). A termék alapanyagát és annak elkeszítését blamálták, mert ugye milyen dolog már bél- és hátszínt fûszerezni, kiszárítani és megenni. Ezzel ellentétben gondolom a kolbász (hús bedarálása, fûszerezése és füstölése) már tökéletesen megfelelõ élelem az író számára, hisz nemcsak a hagyományt, de a fejlõdést is ötvözi a minõséggel. Mindenesetre a szerzõ monnyonle!

termék

Visszatérve a beef jerky-höz: sajnos nem fogok sajnos rászokni, mert elég borsos ára volt, 3 és fél pénzet kértek el ötven grammért. Finomnak finom, de talán ennyire azért mégse. Akit érdekel a téma kicsit bõvebben, az itt mûvelõdhet tovább: tékozló homár (bejegyzés alján rendelhető), szaku magazin, wikipedia.

Túlélőcsomag

Alkoholistának nem nevezném magam, pedig a jó bort szeretem nagyon. A naccerűen sikerült otthonlét megkoronázásaként sikerült némi gyógyszert átcsempészni a jólétbe. Igazából a finnek finoman szólva nem vetik meg az alkoholizálást, ebből adandóan a világ ezen szegletében is lehet kapni ilyen-olyan párlatot, nedűt, cseppeket és édes borokat, amitől könnyű ám részegedni. Viszont a finn dübörgő gazdaságban a kormányzat elhatározta, nem hagyja, hogy a szeretett polgárai könnyen az asztal alá igyák magukat, ezért fájdalmas tizedet vetett ki minden, 4,6%-nál erősebb italra, ráadásul forgalmazásuk állami monopólium. Aztán egyszer csak belépett az ország a dübörgő gazdaságával az EU-ba, ahol megmondták neki, hogy ejnye-bejnye, illene alkalmazkodni a fejlett európához (khmm?), ezért tessenek lejjebb vinni a sarcot. Azóta mérséklődtek az árak és manapsád már mindössze 35 készpénzért az emberhez vágnak egy egész üveg vodkát.
Mi, kelet-közép (jó na, balkán) európai vendégmunkások, néhanapján szívesen fogyasztunk jóminőségű szeszesitalokat. Viszont a mérséklődött árakat még így is magasnak találjuk. Ezért hagyománnyá vált, hogy otthoni élelem mellett mindig található néhány üveg az otthonról jövők csomagjában. Csak hogy legyen mivel ünnepelni alkalomadtán... evés előtt... és után... na jó, csak hogy mindig legyen pia otthon!

Kefír

Ma csak röviden ennyi: KEFÍR!

Holnap majd kifejtődik, ha minden jól megy

Lidl rulz

Örömmel jelentem, hogy ismét kapható a Lidlben nagyon finom magyar zöldpaprika. Télen sajnos kimerülnek a készletek, de újra feltünt a polcokon. Aki Jyvaskyla-ben senyved es valami finomat akar enni, az mindenképpen ezzel kezdje.

Szombat délután

A péntek delután nem szólhat másról, mint egészséges életmódról és úszásról. Ennek jegyében felejtettem otthon reggel az úszónadrágomat és buktattam hasra a naccerű elgondolást. A h betűre feltéve a pontot adtunk még egy pofont a szarnak és elmentünk a kedves kollegákkal zabálni egy kínai étterembe. J.Álmos felhívta a figyelmünket, hogy 7,50 mértékegységbe kerül egy diák élelem, arr számítani se mertem, hogy ennél végül olcsóbb lett. Hüledeztem egy sort, miközben átszámoltam konvertibilis szingapúri micsodára az összeget, de az étterembe megadtam magam, mert egész szép adagot hordott ki a pinczér, aki egyesek szerint a tulajdonos maga, mások szerint viszont nem az.

CoolWebPoll

Az élelemmel meg voltunk elégedve, a kedv is csodás volt, kicsit furcsa volt viszont, hogy a legvégén 30 aprópénzt kellett fizessek a síma vízért.
Utána még elfogyott 4 üveg sör is, fogalmam sincs, hogy történt. az a lényeg, hogy mindenki megivott egy egész üveggel.
A mai napra maradt egy kis Windows install (félelem és reszketés), Call of Duty, ahol már nem mindig az utolsó vagyok és grillezés. Lakotárs gyerek vett egy minigrillt, amit ki kellett próbálni. Egész jó dolog, kár, hogy kicsit odakozmált a kvázi-kolbászom a rácsra. De finom volt, a cucc pedig egész használható.

Kedden jön a néni, kéne takarítani...

Vista

Lajos tapasztalatai már olvashatóak! Ki ne hagyja, akit érdekel! Akit meg nem, az ne olvassa el, mert nem érdekes!

Windóz Vista

Pillanatban fejezi be az író a Vista install dvd-t, úgyhogy azon nyomban neki is kezdek a telepítésnek. Fogalmam sincs mikor lesz megint internetem... de hátja minden simán megy

Jó az idő

A címben lévő állítás túlzó, de a hétvégét meggyilkoló 0-4 fok mellett ez már üditően hat. A jó időt A nap hőmérséklete rovat támogatja. A nap hőmérséklete: 5.2 °C. Ezúton is köszönjük...

Az a probléma jelen pillanatban, hogy semmi sem történik ebben a csodálatos faluban. Elmegyünk a gyárba dolgozni, dolgozunk ott vagyunk, hazamegyünk... innen már csak a saját hétköznapjaimat tudom leírni: két hete sikertelenül próbálom elpakolni a Szingapúrból elhozott és azótalegalább a táskából nagy nehezen kipakolt cuccokat. Bizony mondom, ha tudnám, hogy mi alatt nyugszik a fényképezőgépem, akkor lefotóznám az egy házbontásra hajazó szobámat. Amúgy a rendcsinálás kitervelése rendszeres program. Ha valakinek bármilyen ötlete van az ilyen kínos ügyek megoldására, esedezve könyörgok, hogy ossza már meg velem. Na jó, velünk! A szoba felperzselése, porig rombolása és lesózása most nem járja.

Kátrány #2

Találtam néhány képet a gépemen, még a kirándulás előtt készültek. Még most is felsírok éjszakánként, amikor megjelenik az álmomban a finn élelmiszer- és vegyipar szerelemgyereke, a kátrány (terva) ízesítésű gumicukorka.

Kínai negyed

Március harmincadikát írunk. Úgy döntöttem, hogy el kéne már menni a helyi kínai negyedbe. Történetét elég viccesnek találom, mivel állítólag az itt élő kínaiak miatt lett építve. Ez önmagában rendben is volna, csakhogy Szingapúr népességének túlnyomó többsége már önmagában is kínai és nem tűnt ugy, mintha ebben a nem túl nagy negyedben különlegesen felül lettek volna reprezentálva. Szerintem egyszeűen a túristák miatt hozták létre.

A MRT aluljáróból való megérkezés után egyből a negyed kellős közepére csöppen az jóember, máris eladók tucatjai próbálnak az emberre sózni valamit. Amiben különbözik a várostól, hogy itt egészen mások az épületek és az utcák fel vannak díszitve a jellegzetes kínai lámpákkal.

teljesen egészen más épületek

jellegzetes kínai lámpák

Utóbbi kép egyike az első, fotóállvánnyal készített képeknek.

A negyedben különben található egy kínai templom, egy hindu templom és egy iszlám mecset is, szigorúan a békében-egymás-mellett-élés és harmonikus-társadalom-építés jegyében. Sajnos a mecsetet és kínai templomot nem sikerült megtalálni, a hindu templomot is csak kívülről csodáltuk meg. Mert nem mentünk be. Álljon hát itt egy kép a hindu templomról. Tessék:

táncoló fél- vagy egészistenek

A negyed keletkezéséről bennem élő fantasmagóriát erősíti a képen látható pagoda is

a képen látható egy pagoda

Mindez azért, mert bár ez kínai negyed, mégis ez az egyetlen pagoda a környéken, arról nem is beszélve, hogy csak májusban fogják átadni, tehát még épül. Viszont mostmár nyugodt szívvel kipipálhatom a pagodát a képzeletbeli 'eztmuszájmegnézzed' útikönyvben. A pagoda amúgy csodálatos és ráadásul még nagy is. Kár, hogy nem mehettünk be.

Az egyik mellékutcában felfedeztem egy közvetlen bizonyítékot az Altfatter-család világméretű jelenlétére. Íme, álnéven itt is üzletelnek:

bökj rá a képre, mert nem látható kristálytisztán az egyértelmű bizonyíték

Este , mint már említettem, még vettem egy fényképezőgép állványt. Az elaső természetesen beszerzési áron adta el nekem, de hát ez a jó ebben az országban, hogy mindig mindent beszerzési áron lehet megvenni, van, hogy még az alá is lehet alkudni. Nem értenek ezek az üzlethez...

Még az albumhoz, amit egyébként itt lehet megtekinteni, tartozik néhány kép a kínai negyed előtti mozdulatlan emberről. Jól csinálta a gyerek, adtam is neki hamar egy egész dollárt.

Nagy nap

Szervusztok kedves barátaim. Nagy nap volt a tegnapi az életemben: beszereztem egy 4 GB-os SDHC memóriakártyát nemrossz áron (képet lásd lejjebb). És mintha mindez nem lenne elég, vettem egy állványt is a fényképezőgépezethez. Roppant kellemes látványt nyújt, használni is könnyű, mi kell még egy magamfajta egyszerű jóembernek. Jöjjön hát először egy kép az állványról:

igen, ez Nikon

Nem mintha valamit is számítana, de az állványt a méltán világhírű Nikon cég gyártotta. Vagy ha nem, akkor egy roppan jó minőségű jól sikerült utánérzés. Nem a legmagasabb példány, de nekem megérte a hordozhatóság oltárán áldozni. Arról már nem is beszélve, hogy sárga.

A memóriakártyám pedig íme tehát tessék:

a jéghegy csúcsa

Igen, ez egy Kingston márkájú dolog, SDHC típusú (csak hogy régebbi készülékek nehogy olvasni bírják), abból is a második osztályba tartozó. Ezt azt jelenti, hogy baromi lassú. Jó, annyira nem, hogy használhatatlan lenne, de az előbbi bejegyzésben megemlített kártyához fényévnyire van. Mindegy, mostmár lehet szabadon kattogtatni a gombot a masinán.

Esdé kártya

Vettem végre egy bazinagy bazigyors sd-kártyát bazisok pénzért, hát nem kiderül, hogy nem kompatibilis a fényképezőgépemmel? A PANASONIC alaphelyzetben három memóriagyártót támogat, persze működik mással is, kivéve ezzel. Nem teljesen értem a probléma okát, de végül is teljesen mindegy. Szerencsére talaltam klienst rá.

A jó hír, hogy vettem egy gumilabdát is 1 S$-ért, és teljesen jól működik, nem tapasztaltam kompatibilitási problémákat.

Képek

Itt vannak az első néhány nap képei, mindenféle megjegyzés nélkül, főleg, hogy semmi közös nincs bennük, azon kívül, hogy az új kamerával készültek.

az első képek az új kamerával

Közben azért rájöttem, hogy némileg (jó, nagyon) bepaliztak a széleslátoszögű lencsével, de hát a tanulópénzt meg kell fizetni. Az vigasztal csak, hogy még mindig olcsóbb, mintha otthon vettem volna meg. Alig várom a 200%-os vámot a finn repülőtéren. Állítólag ennyi, hogyha eltitkolja az ember, hogy van valamije és rajtakapják.

Na megyek és leiszom magam 100%-os frissen facsart gyümölcslével.

Megvan az új kamera

Tegnap egy nagy lépést tettem a totálisan kompakt és néha használhatatlan kamerák világából a picit jobb kamerák felé, ugyanis megvettem egy PANASONIC FZ50 példányt fekete kivitelben. Hozzá hamar beszereztem egy széles látószögű konvertert és egy táskát. És persze egy UV szűrőt és lencsevédőt. Ez utóbbit lehet picit áron felül vettem meg, de hát elég nehéz itt tökéletes üzletet kötni. Az eladó finoman szólva rámenős volt, folyamatosan "special price"-okkal bombázott, alkudozás közben kétszer is a beszerzési ár alá mentünk... viszont erős voltam és nem tőle vettem meg a táskát, ami erősen ronda volt, igaz tökéletesen passzolt a kamerához. Lehet azert, mert hozzá való volt.
A tegnap készült első képek elég elkeserítőek voltak, lehet kicsit bonyolultabb képet készíteni vele, mint a régin megnyomni egy gombot. Sok itt a lehetőség, mindenféle ISO, shutter time, apperture és millió más beállítás. Viszont nagyon kellemes a beépített lencséje (Leica 35mm - 420), egész kellemesen lehet vele nagyítgatni és a manuális fókuszálási lehetőség se nagy hátrány.


Sikerült megint eljutni az IT Show kiállításra. Hihetetlen, hogy mennyi ember volt a környéken. Az a furcsa ebben a városban, hogy minden üzletben special price van, vagy special offer, álltalában csak nekem és csak most. Arról nem is beszélve, hogy mindig best price-on kínálnak mindent.

IT Showról nem nagyon érdemes többet szólni, annál inkább a következő állomásról: City Hall. Ez egy öt nagyon magas épületből álló épületegyüttes, képek majd jönnek remélem. Az egyikben betértünk egy Sakae Sushi japán étterembe. Itt az a lényeg, hogy futószallagon jönnek-mennek a különböző fajta élelmek és a legvégén az üres tányérok alapján kell fizetni. Nem túl olcsó mulatság, de egyszer megéri kipróbalni. Áltabában minden tányéron van egy kis rizs és arra kerülnek rá a különböző dolgok: kaviár, garnélarák, hal, valami édes sajt, estébé. Néha a tányérok között fel-fel bukkan egy üveg, benne valami zöld kenőcs, aminek milyen más íze lenne, mint torma. Az is az erősebb fajtából.


A kurzusra velünk jár egy benszülött is, akit Xin Long-nak hívnak és ez csak a keresztneve. Jó gyerek, kár, hogy minden második szava örök rejtély a számunka, nagyon erős helyi akkcentusa van. Azon ritka emberek közé tartozik, akiknek különböző nemzetiségűek a szüleik (nemzetiség itt kicsit erősebb, mint otthon, itt vele jár a kultúra, vallás és bőrszín). Az apja kínai, az anyja pedig maláj, de az is lehet, hogy fordítva. Mindenesetre, biztos ami biztos, tagja a karizmatikus mozgalomnak. Ez egy neoprotestáns vallás, köze van a pünkösdista mozgalomhoz. Csak hogy érthetőbb legyek: a magyarországi Hit Gyülekezetének is köze van a
pünkösdista mozgalomhoz. A gyerek valószínüleg nem akar minket beszervezni, de hívott, hogy menjünk el a templomába. Szombaton sajnos én kihagytam, viszont egy páran elmentek. Saját bevallásuk szerint ők még ilyet élőben nem láttak. Olyasmi lehet, mint a Vidám vasárnap. Egyszer azért el fogok jutni oda, kiváncsi vagyok.

Digitális forradalom

És mi a véleményetek a Panasonic FZ50-ről? Egy fokkal alacsonyabb kategória, mint a Canon 400D, de ócsóbb is, és lehet következő lépésnek ez elég nekem. Lehet elárasztani a jobbnál jobb ötletekkel és tanácsokkal.

Break news: az egyik finn kollega most tért vissza a ma megnyílt óriási IT Show elektronikai kiállítás- és várárról és vett 100 euróért egy fülre illesztehtó fejhallgatószerüséget, ami a környezet zajár szűri... hmm... Mindenesetre el fogok nézni én is a vásárra... :)

Arrrrgh!

Néhány órája már csak esik és esik. Nem lesz így jó vége. A fél társaság itt ül az étkezőcsarnokban (nem tudom másképp megfogalmazni) és várja az újabb csodát. Addig is művészfotózok:

Közben eszembe jutott egy nagyon fontos dolog, amit még régen le akartam írni: lehet itt kapni mindenféle gyümölcs-, növény- és csíralevet, a felével nincs minden rendben, viszont a másik fele az elképesztő: akkora gyümölcsdarabok vannak bennük, amekkorát talán még otthoni préseléssel se lehetne kinyerni. A képen láthato példány 1,79 literes (nem tudom hogy számították ki) és picit kevesebb, mint 4 S$ az ára.

ez még Coltánnak is elnyerné az izlését

Dr. Zoidberg

Aki tudja mit jelent a cím, az tudja, hogy mit ettem ma este. Na de erről késöbb. Először is kerültek fel új képek, egy egész album és néhány kiegészítés a tegnapi albumhoz (főleg esti medencés képek). Bővebben katt erre a címre: http://sg.baralehel.info

A mai nap megtörtént az első meeting, lehet. hogy ezek szerint mégis kellesz ezt-azt csinaljuk itt? Így legyen. Én vagyok az 'account manager', mindent összevetve elég sok pénz fut át a kezemen, ha van valakinek egy szingapúri számlagyára, akkor az ide legyen szíves és írjon egy emailt. Be kell szervezzek egy nyomtatót is a csoport számára.

Eztán elvonultunk csoportonként, mi az uszoda melletti evőhelyiséget választottuk, jól megebédeltünk egy kis mittoménmit, ittunk egy kókuszlét, majd legalább 30 percig csak a projektekre koncentráltunk. Én főleg a mellékprojektemben mélyültem el, utánaolvastam a Canon 400D készüléknek. Az ár olyan 1400-1500 S$ környéke, nem voltam egészen biztos benne, hogy ezt itt és most. Eztán négyen felmentünk a városba (persze elektronikai mütymütyöket nézni. Taxival luxultunk a Sin Lin Centre felé, de közben olyan jól elbeszélgettünk a sofőrrel, hogy megfőzött minket, hogy inkább a Funan Centre-be nézzünk el. Nem volt semmi üzlet, elsősorban márkaüzletek, de azok minden mennyiségben. Persze jó drágán, mármár európai nettó árak... Csakhamar átromboltunk a Sim Lin-be... Nekiálltam kérdezősködni a célszerszám iránt, és mit ad Isten: 800-ért is kaptam ajánlatot... hmm, mennyiért szerezhetik be ezek, ha kb. 3 másodperbe telik lealkudni az hivatalos 1400-ról 800-ra? És még csak meg sem eröltettem magam. Na de megfogom, és ha a garanciával minden korrektes, belecsapok az egyik eladó kezébe.

Hazajövet még vettem vacsorát (valami hal, valami más hal és rákolló). Mit is mondjak, Isteni...

Digitális kamera

Ért valaki egy kicsit jobban a digitális kamerákhoz, mint én? Erősen az a tippem, hogy veszek egyet, egyelőre ez a tippem, de hátha van valakinek egy jobb ötlete.