Hipphopp, kis VUG el is ment!

Május idusán erőteljesebb léptékkel haladt az annaéslehelautótvesz projekt, eldöntöttuk, hogy ha törik, ha szakad, mi gépkocsival megyünk a hétvégén Jyväskylébe (ezúton is boldog születésnapot a lengyel tagozatnak, valamit sok boldogságot a lakáshoz egy finn párnak. Ők ezt úgy se olvassák, mert lengyelek, illetve finnek).

Pár hete keresgéltünk már, amikor egyszer csak valamelyikünk szeme megakadt az interneten egy kék Mazda3-on, egyenesen 2005-ből. Volt még két másik jelentkező, picivel késöbb az is kiderült, hogy hajszállal jobban felszereltek, talan olcsobbak is. Egyetlen problémájuk volt akkor: nem voltak kékek! Nosza, legyen akkor kék Mazda3. Pénteken be a céghez, kis alkudozás, majd kék autóval üzletből ki, otthoni parkolóba be.

ez nem épp az a kék Mazda3, de kék és Mazda és 3

Másnap (egy oroszok elleni sikeres finn elődöntő után) elhatároztuk, hogy akkor haladjunk el a falu irányába. Összeszedtük cókmókjainkat, majd egy minőségi vegyes cd-válogatással a kezünkben elindultunk autóhoz. Hoppá, nincs hova berakni a lemezeket. Nincs benne CD-lejátszó? Egy 2005-ös sportos autóban? Ez így nincs rendben. Sebaj, útba esett úgyis az eladó, ahova amúgy is be kellett nézni. Eladó úrt megkértem, hogy legyen már oly' szíves és mutassa meg az ajánlatot ami alapján mi megvásároltuk ezt az autót. Igen, rajta volt a CD lejátszó. Mi legyen? Már az alkudozás során se nagyon óhajtott engedni a 48-ból, egy 50 eurós összeget ajánlott fel, vagy azt, hogy a szerződést zárójelbe tesszük. De mivel akkor és ott a kliens az első, a kliens pedig épp Jyväskylébe igyekezett, megegyeztünk, hogy utána járunk mibe kerülne beszerelni a dolgot, autóval szépen elmegyünk hétvégezni, majd hétfőn így, vagy úgy, de pontot teszünk az ügy végére.

Hétvége jól telt*, autóról kiderült, hogy még van egy apró kontakt hibája is: vagy a sebességmérő/fordulatszámérő, vagy pedig a CD nélküli rádió van háttérileg megvilágítva. Kormány fölöö elhelyezet érzéki, de határozott csapással lehet váltani közöttüük, de egy macskakőben gazdag vidék is megteszi. Néha még idegesen is sípol, mikor a sofőr ülésről valaki ki akar szállni. Hogy mit akar mondani, azt nem tudjuk, lehet csak sípolt, hogy kontakthiiiiiiiiiiiiii... Ekkor már sokat megélt és látott emberek azt mondták, hogy ez azért komolyabb probléma (is lehet).

Hétfőn kiderült, hogy új egység potom 700 EUR+ beszerelésért lehet szerezni (de használtat már 150 (+ postaköltség) angol fontért is hozzánk vágnának, beszerelés ekkor is játszik). Probléma, hogy a drágaság speciális formájú rádióra tart igányt, nem lehet bemenni a legközelebbi üzletbe, hogy az a zöld lejátszót kérnénk a polcról, mert nem csak, hogy nem lehetne beszerelni autóba, de lenne feleslegesen egy zöld lejátszónk is.

Hétvégén sok embernek furcsának tűnt, hogy mi ezért képesek lennénk keresztbe tenni az üzletnek, de:

1. finn rádiók néha képesek igencsak ócska műsort produkálni (az milyen, hogy a legjobb program egy finn nyelvű betelefonálós műsor volt ylex-en, ahol is a népek örvendtek a hokicsapat sikeres elődöntőjének)
2. 50 EUR << ~300 EUR + x EUR, ahol x a beszerelés összege (jóval kissebb, nem pedig bitshift)
3. ősi román közmondás szerint kontakthiba nem jó hiba!
4. rájöttünk, hogy Mazda3 nem túlságosan nagy autó, hanem inkább kicsi. Csak legalább ne nézne ki olyan jól...

Így aztán autó visszakerűlt az anyahajóra, az eladó pedig tett még egy utolsó kétségbeesett kísérletet: kaptunk egy Toyota Corolla kombit egy egész napra tesztautónak. Autó kellemesen ment, húzott, mint a fene, jobban mint a Mazda, de belül nem tűnt annyira meggyőzőne, mint a kék ótó. Így aztán másnap széttéptünk minden szerződést, én felpattantam péntek óta ott parkoló régi biciklimre, és elváltak útjaim. Az annaéslehelautótvesz projekt pedig szárnyal tovább az élte csillagporos ösvényén.



*Hétvégén ünnepeltünk születésnapot, barátnő házavatott, illetve csalódással konstatáltunk egy euróvíziós dalfesztivál döntőt, ami érdekes módon a számunkra nem csak fontos, de még nagyon jónak is tartott számok teljes csődjével végződött. Volt viszont olyan, amitől európai értelemben kirázott a hideg , meg Istenről álmodó félisten számomra értelmezhetetlen előadása. De legalább lesz olcsó gáz reméljük! Ez van. Történt még valami más is hétvége végén, de erről késöbb!


Erős idegzetűeknek lerántom a leplet: az autó rendszáma VUG-526 volt.

Fürgerókalábak

Habár egyes jól értesült egyén tippelhetne akár a méltán félig híres magyar punkzenekarra (videó alább), ezúttal mégse erről van szó.



A lényeg: hipp hopp, jött VUG!

részletek nagyon hamarosan!

Miért is nem blogolok?

Ez az érdekes kérdés merült fel bennem nehány perccel ezelőtt. Igazából nekiálltam keresni valamit, amiről rémlett, hogy bejegyződött ide (ha valaki megtalálja, az legyen már szíves szólni). Közben pedig találtam itt ezt-azt, ami egyrészt örömmel, másrészt hiányérzettel töltött el: miért is blogolok én néha egy kicsit, vagy kicsit többet? Nem tudom, de az biztos, hogy még egyszer nem óhajtom megígerni fűnek-fának, hogy nedemostmajdaztán mi lesz. Ha lesz valami, az jó, ha nem lesz, úgy is rossz. Ráadásul helyesírásom kezd kívánni valót hagyni maga után (női megérzés), jó lesz piczit neveccség tárgyáwá tennem magam.

Mindenesetre mostanság ezek forró témák foglalkoztatnak:

1. vettem egy bicajt egy kisebb (nagyobb) mennyiségű készpénz zárójelbetételével Észtországból. Nem érkezett még meg, de most már folyamatban vannak a papírok, csak intézkedni kell.

2. piros sárkánygyík bedobta a törölközőt, beköpte a gyergyát és beadta a kulcsot. Kéne venni egy másikat, de nem tudjuk, hogy milyen legyen. Mindössze néhány alapvető kritériumnak kéne megfeleljen:

- fogyasszon mértékkel
- férjen el lehetőleg benne két bicikli / siléc, de a biciklit hajlandóak vagyunk feláldozni, ha az autó tetejére vagy a kampóra lehet illeszteni
- ne legyen túlságosan drága
- legyen benne kevesebb mint 120,000 kilóméter (SI blabla)

- lehetőleg legyen azért jó állapotban

- lehetőleg férjünk el benne kényelmesen (az se baj, ha öten)
- ha eddig még sok választás lenne, akkor ne legyen olasz, se franczia
- ha még van jelentkező, akkor már csak nekem kéne tetszedjen
- és ha még mindig van jelentkező, akkor már csak a néninek

Jelen állás szerint NINCS ilyen autó. Azt viszont megfigyeltem, hogy ha a harmadik feltételt elhagyom, akkor hirtelen lesz néhány.

És végezetül egy friss hír mára: megyek futbalmeccsre, az espooi FC Honka játszik a jyväskylei JJK-val.

Písz!

Stockholm után

Remekül alakul a mai nap, sokkal jobban haladunk, mint ahogy eredetileg gondoltuk. Több száz kilométerrel elhagytuk már Stockholmot, igaz reggel 6 óta úton vagyunk.

Közkívánatra elkezdtünk Michael Jacksont hallgatni és nagyon jól esik. Szörnyű, ami tegnap előtt történt, de az is szörnyű, hogy különben eszünkbe sem jutna, pedig egész jó zenéket hozott össze, sokkal jobbakat, mint amikre gyerekkoromból emlékszem. Vagy az idő szépít meg mindent, vagy a zenei izlésünk változik, vagy pedig egyszeri nosztalgizálásról van szó, mindenesetre jól esik.

Egy szó a tegnapi büféről még: azt nem merem kijelenteni, hogy megérte a befektetett erőforrásokat, de hogy picit jól laktunk, az tuti. Volt ott minden, amire egy 27 éves fiatalember vágyik: bor, sör, 20 fajta hal, csirke-, kacsa-, disznó-, marha-, és talán még szarvashús is. Egyedül a tengeri gyíkot hiányoltam, de belefért, hogy nincs. Majd legközelebb.

Azt még nem tudom, hogy ma meddig jutunk el, az biztos, hogy semmi nem köt minket. Jó döntésnek tűnik, hogy nem foglaltunk szálást sehol sem. Aztán ha nem lesz hol aludni, akkor mehetünk a sőhivatalba.

EUROPEAN MEGATOUR 2009

Üdvözlet mindenkinek!

Régóta nem írtam, de ezentúl minden teljesen másképp lesz!
Röviden annyit, hogy barátnővel (és félig egy kolleganővel) európai utazásra indulunk mintegy 20 perc múlva. Autóval jövünk-megyünk, terv nincs, vagy csak nagyon homályos, eddig van egy darab kompjegyünk, abban van minden bizodalmunk.

Szóval a tervezett útirány:

Finnország - Svédország - Dánia - Németország - Hollandia - Németország - Ausztria - Magyarország - Románia - Ukrajna(?) - Magyarország - Szlovákia - Lengyelország - Litvánia - Lettország - Észtország - Finnország.
A nyájas olvasóközönséget biztos érdekli, tegyük hozzá, hogy jogosan, lehet-e mindezt online követni? Természetesen lehet, a google mapsen meg lehet nézni ezeket az országokat és el lehet rajtuk csudálkozni, hogy mekkorák már. De itt a nyitóoldalon is lesz egy valami, ami megaszondja a tutit.

Szóval csóközön és ha minden jól megy, akkor relatív rendszeres jelentkezés lesz.

Aki meg tud finnül, az vigyázó szemével ezt is sasolja néha: ezt!

Irány haza! vs. A beteg sárkánygyík

Kezd meglepően jó idő lenni a világ eme esővel erőteljesen megáldott szegletében, erre mi történik? Hát megyek ma haza! Igaz, hogy csak holnapra érkezek meg, de aki sokat markol az keveset fog. A tervezett útvonal: JKL - Tampere - Frankfurt - Köln - Kolozsvár -Szatmár. Közben már körvonalazódik két kiruccanás, de erről inkább majd akkor, amikor biztos lesz.

Közben a sárkánygyík sajnos beteg lett, elkezdett belőle szivárogni az üzemanyag, egyenesen a benzintartályból. Ma kiderült, hogy az első körben kigondolt megoldás nem működik, a sofőr (azaz autószerelő) nem tudodd olcsó utángyártott tankot szerelni sehonnan, ezért ha új tankot akarok, akkor lehet venni egy teljesen eredetit potom 770 készpénzért. Na én ezt annyira nem szeretném, úgyhogy most próbál találni egy olyan embert, aki képes a műanyagot megheggeszteni. Mindenesetre ez sokkal szimpatikusabb megközelítés.

no tájtl

Hétvégémről szeretnék néhány apróságot megosztani jóravaló olvasóimmal: először is a sárkánygyík félszemére megvakult, ezért lámpacserét kellett rajta végrehajtani. Valószínüleg egy szakembernek ez a művelet egy egyszerű csuklómozdulat, mi azért elátkoztuk azt a nyomorult akkumulátort (ami egyszer cserben is hagyott már...), hogy miért épp ott van, ahol van. Szóval a nagy kezeink miatt nem sikerült rátapintani a lényegre, ezért merész elhatározassal az akkumulátor nem végleges eltávolításában láttuk meg az idvezitőt egy szebb jövő reményében. Ez sajnos nagyon régota figyelhetett a motorháztető altat mozdulatlanul, mert a rögzítő csavarok szabályosan összegyógyultak az anyacsavarokkal. Végül lengyel ezermester barátunk néhány erélyes, de hasznos mozdulatsorral véget vetett a szorongásnak. Lámpákat kicseréltük, akkumulátort visszahelyeztük és olajjal megtámogattuk a rögzítést. Most megy, mint ha dézsából öntenék.

Hétvégén még megejtettünk egy rövid kiruccanást Zoltánnal és mélyentisztelt Bernadett szomszédasszonnyal egy kb. közeli uszodába (Perunka). Érdekes medencék voltak ott, legalábbis a jyvaskyla-itől egész rendesen különbözik. Elsősorban kikapcsolódni érdemes menni oda, melegvizes medencék egész sora (kettő) várja az érdeklődőket, úszni viszont annyira nem lehet.

Közben sunyiban rákaptunk a tekézésre, már háromszor is sikerült egy jelentékeny mennyiségű készpénzt a bowlingteremben hagyni az elmúlt szűk két héten. És ez még csak rosszabb lesz...

A kenőolaj

Tegnapelőtt autóm új olajat kapott. Nem is gondoltam volna, hogy 10 perc alatt szájba lehet egy ilyen műveletet verni, arról nem is beszélve, hogy utána a zótó láthatóan megfiatalodva, mint egy táltosparipa, csap a lóerők közzé. Nem csak a motor búg kellemesebben, de a teljesítmény is érezhetően nőtt.

Közben kiderült, hogy a helikobaktériumok még mindig bennem tanyáznak és egyelőre fogalmam sincs miként lehetne megszabadulni tőle. A doktornő emailben megemlítette a gasztroszkópot, aki tudja, hogy mi az, az megérti, hogy még gondolkodok rajta. Bár már tudom a választ. Na meglássuk majd, mindenesetre egy randevú már le van zsírozva a doktortnénivel, majd ő felhomályisít.

Izgalmas koppenhágai beszámoló

Hát ez is véget ért, újabb európai nagyvárosra tehetem fel a pontot. A beszámoló nem tudom mikorra lesz teljesen kész, de már egy napja komponálom. Most is rohanhatok a KOAShoz, hogy adjak vissza egy kulcsot. Hát lehet ílyen körülmények között normálisan blogolni? Meg sem merem említeni, hogy dolgozni is kéne közben. Na mindegy, nem panaszkodom.

Első nap - Csütörtök
Alig mutat 15:00 a számítógép jobb alsó sarka, mi már a kocsiba be és rohanunk Myllyjärvi felé összeszedni Agnieszkát és HDD "MCAD" Coltánt. A kocsi, bár nagy, egész alaposan megtelt a cuccainkkal, de azért szerencsére lehetett vele hasítani. A vezetést jobban bírtam, mint mikor Helsinkiből elhoztuk a jószágot, de azért biztos ami biztos egy jókora darabon inkább JuliÁnusz barát egyengette a Szenvtelen Gekkó útját. Turkuban összeszedtük Gábor testvért, majd a kompon folytattuk az ekszpedíciót. A kompon jó Kelet-európai szokás szerint étkeztünk egy nagyot (részletekbe nem mennék bele, a lényeg az, hogy mi is jól jártunk, a vendéglő is jól járt, de inkább mi jártunk jól).

Második nap - Péntek
A kompból kiviharozva végigdzsezzelve Stockholmon elértünk egy benzinkútig. Az utazást nagyban megkönnyítette Coltán eredeti Nokia E65-ös maroktelefonja, csakúgy, mint egy lengyel haversrác GPS vevője. Szóval elértünk egy benzínkútig, ahol gombóc került mindegyikünk torkába: a haszongépjármű elkezdett csepegni. Az a lenyeg, hogy valamilyen tartályból kifolyt az összes likvid, abban viszont megegyeztünk, hogy ez valószínüleg víz. A tartálynak semmi funkcionalitást nem tudtunk tulajdonítani, főleg, hogy kettő volt belőle, a jobb és a bal hátsó keréknél. És csak a baloldali folyt ki, a jobb oldali pedig amúgy is csontszáraz volt. Mindenesetre jó lenne utána nézni, hogy mi lehetett, de gyanús, hogy kb. semmi.
Sokórányi utazás után elérkeztünk Helsingborgba, ahol kiderült, hogy a híd, amin át akartunk menni, az nem létezik. Szerencsére szerencsésebb fejlődésű ország lévén (Svédországról van szó) gyakori kompjárat üzemelt és így megmenekültünk a vesztéstől.

Innen folytatjuk...

A Piros Gépjármű további hányattatásai

A gépkocsi hányattatásai csak nem érnek véget, le se tagadhatnám, hogy NEM értek az autókhoz. Egy nappal a koppenhágai kiruccanás előtt elhatároztam, hogy megjavítom a belső lámpákat, sajnos csak a vezetőoldali lámpák működnek (eredetit is vehetnék, a helyi márkaszervíz potom 55 készpénzért leszállít nekem egyet; ezért döntöttem inkább úgy, hogy a csináld magad félkatonai mozgalom keretén belül megp). Rövidre fogom: nem volt sikeres a beavatkozás, cserébe sikerült egy biztosítékot kivégezni. Ebből is tanultam...

Eljött viszont a nagy nap: ma indulás van három körül, estére Turkuban össze kell szedjük Gábor testvért és vele egyetemben 8 óra hajókázás vár ránk, most először a Silja Line jóvoltából.

Breaking News: eddig nem óhajtottam nagy dobra verni, de Agnieszka sajnos elhagyja Jyväskylä-t, mert nem talált munkát itt. Koppenhágából majd hazarepül, majd onnan talán egy jól meghatározott helyre. :( Nem örülünk neki...

A megsebesült Sárkánygyík

Tegnap sikerült néhány kisebb-nagyobb karcolást ejteni a Sárkánygyíkon. Egész pontosan két eset történt. Az elsőben egy parkolótárs picit elcentizte a kifarolást és nagy művészek merész ecsetvonásait meghazuttoló módon néhány karcolást ejtett a balelső ajtón. Persze az elkövetőnek nyoma nincs, ami az eddigi finnországi tapasztalatok után erős csalódás. A parkoló környékén sajnos nincs semmi kamera, úgyhogy az elkövető, a mester szavait idézve, szárnyal tovább az élet csillagporos ösvényén. A második sebet én ejtettem, egy parkolóban hátramenet helyett véletlenül egyesbe sikerült rakni a gépet. Nem történt nagy baj, az egyik lámpára fröcskölő fröcskölő viszont már nem az eredeti helyén van, hanem bent az utastérben egy kis fiókban. Hát így jártam.