A birodalom visszavág, avagy az első DJ battle

Elektronikus zenében többé-kevésbé jártas kis szívemet melegséggel töltötte el az a kitüntetett pillanat, amikor megpillantottam a következő videót. A tartalmáról nem szeretnék sokat mondani, hisz a mozgókép magáért beszél, annyit viszont csendben megjegyeznék, hogy a Birodalom széthullásával együtt a szovjet ipari zene úttötői is méltatlanul feledésbe merültek. Kár értük.

Badger!

Tudom, hogy adós vagyok egy Queen koncert beszámolóval, de addig is jöjjön valami egészen más!

Daddy

Megkésve bár, de nem elfeledve jöjjön aminek jönnie kell. Első egy *masfél percet tessenek kibírni. Köszönet annak, akitől ez van!

Károly, az unikornis

Előrevetíteném, hogy a következő két videó nem normális! Egyebet tényleg nem tudok hozzáfűzni...

első rész:





második rész:

Ismét itt

Bár csak egy rövid bejegyzés erejéig. Dolgozom egy (vagy több) hosszún is, elég sok minden történt azóta, hogy sehol semmi, de mindennek van oka.

Addig is, az unalmat maximálisan elkerülve, fogyasszátok jókedvvel (a köszönet pedig Pavol kollegát illeti). Először mindenképpen az elsőt kell megnézni:

Cseh muzsika

Nagy tanulás közepette elhanyagolom a mélyentisztelt olvasóközönséget. Subbának hála viszont olyan bejegyzés szüleyhet, amihez semmiféle kommentár nem szükséges. Íme:

A nagy felújítás

Aki ismeri a Bara család történéseit, az biztos tudja, hogy az elmúlt néhány évben mi volt a legnagyobb projekt a há tájékám. Aki nem, annak elmondom: lassú, de biztos (és nem kevésbé látványos) felújítás történt, aminek a keretében három szoba teljesen átalakult, csakúgy mint a két előszoba, a konyha, valamint a fűrdőszoba. Már csak két szoba, a pince, a kert, a külső rész, valamint a szomszédos, egykoron egész Szatmárt és vidékét ellátó ostornyél- és kosárfonó gyár maradt hátra. Ez utóbbi a következő évszázadra kiemelt beruházása.

A legutolsó fázisban a nappali, az egyik előszoba, a konyha, valamint a furdőszoba/toalett volt a soron. A képek azt hiszem magukért beszélnek, viszont fontos megjegyezni: az egyik képen feltűnik egy fekete jószag, ami egy macska. Róla azt kell tudni, hogy ha el szeretnénk menni vásárolni, akkor képes hozzánk csapódni, mint egy rosszab fajta kóborkutya. Aki látott már ilyen jószagot, az legyen szíves megírni ide. De jöjjenek hamarjában a képek:



Aki nagyon unatkozik, az nézzen meg még néhány Krakkóban készül, válogatott képet itt.

Prezentáció + maturity tesz

Néhány napot aludtam a nagyszerű eseményre, úgyhogy jöjjön egy rövid beszámoló arról, hogy mi is történt azon a bizonyos hétfői napon.

Először is egy rövid angol nyelvű prezentáció keretében be kellett mutatni, hogy miről is szól a diplomamunkánk. Nem akarok hazudni, nem volt túlságosan jó, de legalább túl vagyok rajta. Mivel utálok előre leírt szöveget betanulni és azt visszamondani, gondolkodni pedig még csak magyarul tudok, ráadásul szinkrontolmácsi képességeim elég behatároltak, ezért a végeredmény egy csöppet szétesett prezentáció lett, nagyszerű slideshow-val megtámogatva. Sebaj, jött még egy maturity test, csak hogy ne unatkozzunk. Két oldalban kellet értekezni a diplomamunkában megvalósított absztrakt valamiről, majd még kettőben a megvalósítás különböző lépéseiben szerzett új ismeretekről és tapasztalatokról. Ez utóbbi nem ment olyan könnyen, mint az első, de a két oldalt kiizzadtam magamból. Ilyenkor roppant előnytelen, hogy kicsi (és aranyos) betűkkel írok, ellentétben egyes kollegák szépen és hosszan kanyarított karaktereket sikerült összehozzanak. Diplomamunka bekötődött, minden megíródott, kreditek összegyűjtődtek, most már csak várni kell.

Hungary

Valószínüleg mindenki látta már ezt a videót, de nem hagyhatom ki, hogy bele ne rakjam. Vigyázat, nyugalom megzavarására alkalmas.

Megannyi jóhír

Nem nagyon aktivizálok manapság a blogon, ennek több oka is van: elsősorban kb semmi érdekes nem történik, másodsorban nem nagyon van időm, de a legfontosabb, hogy lusta vagyok. Na de nem ma. Sok dolog történt az elmúlt két nap, alig birom feldolgozni érzelmileg. Tegnap jött egy hivatalos levél, hogy igen, nagyon sok helicobaktérium tanyázik bennem. Tényleg sok lehet, mivel az eredmény 20 nappal a beígért előtt jött meg. Lehet, hogy a gyomorpanaszaimnak ez az oka, lehet, hogy nem, de hogy ez nem jó, hogy van, az tuti. Hétfőn egyeztetek az orvosommal a teendőket illetően. Ugyancsak kiderült, hogy laktázenzimben nincs hiány, szóval elméletben nem ezen múlik, ha nem bírom megemészteni a laktózt. De majd erről is bővebben hétfőn. A többi eredmény talán szóra sem érdemes.
A mai nap sem múlt izgalom nélkül: jött egy telefon egy kedves ismeretlen számról, hogy a szerelő kollega átnézte az autómat és kiadta a bűvös jelszót: mehetek érte. Mit is mondjak, gombócot érezve a gyomromban rohantam, hogy birtokba vehessem az eszközt, akit ezentúl csakis Piros Metalizált Gekkó (vagy Jakk, esetleg Lláma) néven vagyok hajlandó szólítani. Otthon ideje lesz számba vetni, hogy mennyi készpénzt kell még elfecsérelni a jószágra, de remélem a legjobbakat.

Ilyen nincs!