2007. június 26., kedd

Hát nem

A tervekkel ellentétben csak nem sikerült még létrehozni a beszámolót az eltelt hétvégéről. Igyekszem valamikor pótolni, de hát nem sok időm akad mostanában. Még egy nap és repülök haza. Sok csomagolás és rohanás közben kicsit elhanyaglódik a blog, de hát nem először és nem is utoljára történik ez meg.

Kitartás!

2007. június 24., vasárnap

Johannus margójára

Mindig is utaltam a címben használt fordulatot, de eljön minden ember életében a pillanat, amikor szembe kell nézzen. Az enyém megtörtént.

De hogy a lényegre térjek: a hétvége a mértéktelen Johannusozás jegyében telt. Viszont ma már este van, ezért csak holnap írom le, hogy mi történt. Addig is minden jót mindenkinek.

2007. június 21., csütörtök

Johannus

Elmentem ide két napig! Mindenkinek kellemes nyárközepét

2007. június 19., kedd

Tanulás van!

Az elkövetkező mintegy két hétben valószínüleg kevesebbet fogok jelentkezni egyetem jellegű elfoglaltságaim miatt. Az a helyzet, hogy Szigorlat 2-zni fogok, ha minden jól megy. Szigorlat 2-zni óhajtóknak örömhírem van, találtam progelm tételeket itt. Húzzunk bele!

Comeback!

Na ha minden igaz, akkor visszatértünk!

2007. június 17., vasárnap

Vasárnap itt és most

Végre 11-ig lehetett aludni. Nem is emlékszem már mikor sikerült ez utoljára. Jól esett mindenesetre, de kétségtelenül eluralkodott rajtam az a fáradtság érzés, ami túl sok alvás után jön elő az emberen, vagy legalábbis rajtam. Ezért elhatározódott, hogy jó lenne valamit csinálni. Szerencsére egy magasabb erő sugallatára mások is így gondolták. A döntés: lemegyünk az egyik tóhoz (Myllyjarviről van szó, legalább 3 perc gyalog a lakástól, rossz látási viszonyok esetén akár 5 is lehet). Agnieszka, pz és mellettem szerencsére volt még 3 lengyel a tónál, aztán később jött még egy Gabi is erősíteni a magyar öntudatot (vagy mit...). Igazából semmi, de semmi érdekes nem történt, kártyázgattunk egy kicsit, aztán haza. Egyetlen lengyel kártyajátékot tudok, talán Háború a neve, egészen kellemes játék. Ennek egy alternatív formáját játszottuk, de végül is sikerült mindig NEM VESZÍTENI. Én ebben látom a játék lényegét, mert itt nagyon függ a nyerés attól, hogy milyenek a lapjaid és hogy az előtted lévő ember milyen kártyákat rak le vagy éppen vesz fel. Talán ha van rá igény, akkor le fogom valamikor írni a szabályokat is.

Koradélután fincsi ebéd (húsleves lengyel módra és alaszkai halfilé sajátosan olajban értelmezve), de a lényeg, hogy az asztalra került egy 2001-es 3 puttonyos tokaji aszú is, ami ha már ott volt, hát ki is bontódott. 2001-ben készült, ami nagyon jó évjárat volt. Vagy ha nem is, nekem mindenesetre csak ez volt.

Semmi hozzáfűznivaló

2007. június 16., szombat

Lidl rulz

Örömmel jelentem, hogy ismét kapható a Lidlben nagyon finom magyar zöldpaprika. Télen sajnos kimerülnek a készletek, de újra feltünt a polcokon. Aki Jyvaskyla-ben senyved es valami finomat akar enni, az mindenképpen ezzel kezdje.

2007. június 15., péntek

Photoblog

Ma megtörtént a negyedik bejegyzés is a photoblog.com-os dologba, ezért mindenkinek szeretettel ajánlom. Ide főleg a jobban sikerült képek fognak kerülni, ezért lehet nem lesz túl sok... Érdemes böngészni a mások képeiben is, ha valaki csak kikapcsolódni vágyik. Szóval monnyonle.photoblog.com

2007. június 14., csütörtök

Szolgálati közlemény

Felhívom minden kedves olvasó figyelmét, hogy Június 18 és 20 között elképzelhető, hogy a blog csak a monnyonle.blogspot.com címen lesz elérhető DNS módosítások miatt. Tessék még időben megjegyezni a címet.

2007. június 13., szerda

Szombat és vasárnap

Múlt hetet leíró sorozatunk harmadik, befejező részéhez értünk. Csütörtökön szigetet szépítettünk, pénteken pedig dzsesszeltünk. Ehez képes a hétvége már nudli volt, de azért egy szót megér.

A pénteki naphoz kimaradt, hogy a biciklim haldoklik már egy ideje és rászántam magam, hogy elviszem a törökhöz kivizsgálásra. A török egy szudáni úriember, aki biciklijavítással tölti az idejét és keresi a kenyerét. A szemembe mondta: nem akar hazudni, szerinte minimum 100 készpénz, amibe kerül a hatsó fogastengely, a középső fogastengely és a lánc kicserélése. Ekkor még nem is beszélt a fékek kicseréléséről, az egyik gumi pedig repedezett és az egyik perem meg ugyancsak a végét járta. Ekkor döntöttem el, hogy én ezúttal új biciklit fogok beszerezni, ez meg jó lesz szpérnek. A helyzet adta lehetőséggel élve szombatra beterveződött egy jó kis városbejárás, szigorúan bicikli-felkutatás céljából. Ebből végül nem sok minden valósult meg, viszont majdnem vettem egy turmixgépet. Egészséges életmód, rostokban gazdak élelem... ilyen és ehez hasonló kulcsszavak forogtak a fejemben. Ez elmaradt, de vettem lisztet és vágódeszkát. Útban haza még egy csokifagyi is elfogyasztódott a részemről (a néni vegyes, pappzoltán pedig vaniliás fagylaltra adta a voksát).

Másnap nagyjából csak főztünk és ettünk. Erről többet itt lehet olvasni, és mivel már majdnem elkészült nekem is az első bejegyzésem, mindenkinek felhívom a figyelmét a következő kezdeményezésre: kezdeményezés. Angol nyelvű recepgyűjtemény, szigorúan elkészíthető étkekkel. Vigyázat, a blog hemzseg a helyesírástól!

2007. június 12., kedd

Képek

Végre ismét frissült mindenki megelégedésére a képalbum. Íme:

csütörtök:
companies cottage house


péntek:
summerjazz - lantos zoltán quartett

Befellegzett

Miért van az, hogy ha ebben az országban egész éjjel esik az eső, akkor reggel útban a gyárba néhányszor megfordul az ember fejében, hogy előkotor egy kesztyűt?

Péntek

Még mindig a múlt héten vagyunk. Csütörtököt kiheverve másnap már hajnlai 9-kor felkeltem és bevonultam az oskolába mítingelni a szingapúri túrát vezető tanárral. Én voltam ugyanis a pénzt kezelő jóember a mindenki között. Eljött a végső elszámolás ideje. A míting fél 10-re volt megbeszélve, 10-re már a tanár is megjelent. Előtte negyed órával azért felhívtam telefonon, hogy nincs-e találkája velem fél 10-től? A válasz: de igen, megfelel-e nekem az időpont? Nekem tökéletes, főleg így negyed órával utánna. Viszont az elkövetkező 4 órában sikerült elintézni a 30 percesre tervezett feladatot, utána pedig a munka nehezebbik felét megfogva 2 és fél teljes órán keresztül robotoltam az energiaháromszögben.

Napközben Juhász kollega már zaklatott, hogy este a szó legszorosabb értelmében le kéne dzsezzelni a városba. Nagyfaluban éppen summerjazz fesztivált tartanak, mindennap megannyi koncert. A pénteki azért volt különleges, mert egy magyar zenekar húzta. Egész konkrétan a Lantos Zoltán Mirrorworld kvartett. Az úriember hegedűvirtuóz: pengette, vonta, nyúzta és tekerte a szerszámot. Ráadásul személyreszabott tizenvalahány húros eszközét is bemutatta. Harmónia minden mennyiségben.

A négyes második tagja Borbély Mihály, fúvoshangszeresmindenes. Mindent, amit meg lehetett fújni, hát ő megfújta. A végén még az is kiderült, hogy a debreceni egyetem jazzklubja által szervezett kurzuson is tartott egy órat annak idején (onnan volt nekem ismerős).

A dobos / ütőshangszeres / bádogos / indiai mittoménmis úriember személyében Horváth Kornélt tisztelhettük. Nagyon széles palettát vonultatott fel, legkülönösebbnek azt mondanám, amikor egy bádogkinézetű bádogot olyan módon kezdett el csapkodni, hogy azt kerestük, hogy honnan jön a dallam. Hát onnan jött. Mély benyomás mindenesetre.

Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban meg kell említeni Lukács Miklós cimbalommestert. Talán ő volt az, aki miatt én elhatároztam, hogy elmegyek a koncerte. Nemcsak, hogy imádom a cimbalmot, de a fent említett úriember különösképen fontos szerepet tölt be a magyar cimbalomtársadalomban: benne tiszteljük az Anima Sound System rulezzenekar We Strike! című albumának a cimbalmosát. A CD-mre a végén sikerült is egy aláírást szerkeszteni a művész úrtól. Kiderült, hogy ő akkor látta előszőr ezt a CD-t és a számokat sem hallotta készen, bevonult a stúdióba, feljátszotta a dallamot, majd távozott. Az Anima frontember meg állítólag ígért neki egy tiszteletpéldányt, de ez mindmáig várat magára.

A koncert végén még szóbaelegyedtünk velük, nagyon közvetlen emberek, teljesen meglepődtek, hogy magyarokkal találkoztak.

Ami a koncert körülményeit illet: kicsit felborult bennem a csütörtökön felálló kép a finnekről: néhányan szinte végig beszélgették a koncertet, az elején a zenekar külön megkért mindenkit, hogy fejezzék be, mert nem tudják elkezdeni. És most 60-70 éves emberekről van szó. Nagyon olyan érzésünk volt, hogy ők csak lejöttek sörözni, de egy dzsezz-zenekar megzavarta őket. Nem általánosítok azért, mindössze néhány emberről volt szó, de akkor is furcsa. A koncert végén a szervezőbizottság pedig mindenkit egyenként megkért, hogy vagy fizet 6 pénzet ráadásként a következő performanszra, vagy pedig lesz kegyes és távozik. Megemlítve ezt a kocsma előtt a zenekarunknak, nem akarták elhinni. Szerintem erre sem lehet felkészülni.

Majd hazamentünk.

Ez itt egy este


Itt éppen éjjel 12 múlt. Még két hét a legvilágosabb ejszakáig. A kép válasz egy néhány bejegyzésel korábbi hozzászólashoz!

2007. június 11., hétfő

A lengyel démon

Hónapok óta érlelődik bennem a gondolat, hogy a rengeteg elképesztő videót, ami megfordul a kezem között megosztom a nyájas olvasókkal. Tervben van egy külön dolog direkt ezek miatt. A most következő videó viszont kiverte a biztositékot. Minden további hozzáfűznivaló nélkül jöjjön tehát:

Adblock


FRISSÍTÉS 1: büszkén jelentem, hogy a videót felintéztük a Subbára is! Ide!

FRISSÍTÉS 2: magyar dalszöveg (lengyelt nagy nehézségek árán itt talaltam meg, lefordítani angolra már nem maradt erőm, a néni megcsinálta):

I.
A magas Andokon egy kondorkeselyű rakott egy tojást.
Lerakta az első tojást,
lerakta a második tojást,
lerakta a harmadik tojást,
ezután pedig megdöglött.
Micsoda pech.
Miért kellett neki annyi tojás?
ajjajjajj,
ajjajjajj
Minek annyi tojás!
Neki kellett!

II.
Egy kicsi indián megfeszítette az íjját
Hogyan volt képes,
hogyan volt képes
megfeszíteni az íjjat?

III.
A legjobb sör a "LUBELSKI FULL"
hörp-hörp-hörp
hörp-hörp-hörp
Lubelski full'
hörp-hörp
ilyen sört még a király sem ivott
hörp-hörp-hörp
még a király sem!

IV.
Lublin felett megjelent egy csorda tehén
senki sem tudja honnan,
senki sem tudja honnan,
senki sem tudja honnan!

FRISSÍTÉS 3: köszönjük a lengyel frissítést a néninek, a magyart pedig nekem!

2007. június 8., péntek

Csütörtök

Ennek a bejegyzésnek igazából pénteken kellett volna megtörténnie, most meg vasárnap van, de hát megesik, hogy annyi minden történik egy hétvégen. Szerencsére. Igyekszem ma bepótolni a dolgokat, de lehet, hogy holnapra is jut belőle. Mindenesetre azóta meg történt egykét dolog, de erről talán késöbb.

Csütörtökön voluntár munka keretében tizedmagammal meglátogattuk a gyár víkkend házát. Anyit kell tudni elöljáróban, hogy a házat akárki ingyen használhatja a gyárból, csak az üzemanyagot kell fizetni a motorcsónakba. Igen, ez a ház egy kis szigeten van, Nagyfalutól nem túl messze.

A szigeten több telek is van, egymástól nincsenek elválasztva. A miénken van 1 nappali házikó, egy alvó házikó, egy szauna házikó, egy raktár házikó és egy mellék házikó. Egész furcsa ez, szerintem otthon, ha estleg épülne ilyen, akkor az egészet beraknák nagyobba, aztán meg jól elponák az egészet.

A finneken viszont folyamatosan meg tudok lepődni: ahogy megérkeztünk a szigetre, fogták magukat és elkezdtek dolgozni. Nem megiszunk egy sört előtte, egyből nekiesni a munka közepének. Az egyik gyerek egy láncfűrésszel érkezett a szigetre, utólag kiderült, hogy a favágás a hobbija... Látszott is rajta, hogy jól érzi magát az eszközzel a kezében. Az a baj, hogy ez otthonrol elkepzelhetetlen volt, mi az, hogy dolgozni, főleg ingyen? Igazából a néni se nagyon értette, hogy mi van, hogy ha egyszer a cégé, miért nem ők fizetnek valakinek, aki megcsinalja mindezt? Hát ezek ilyenek, nem egészen az a nyugati társadalom, amit az építő jellegű amerikai filmekben lehet látni. Legalábbis munka téren (amúgy meg ajánlom mindenki figyelmébe a még csak gondolat szinten létező következő bejegyzést a pénteki napról).

Nagy nehezen azért előkerültek a sőrök és makkarák is, amit csakazért sem vagyok hajlandó kolbásznak fordítani. Közben még két kör kajakozásra is futotta, szerencsére a sziget tele van mindenféle földi jóval. Meglepően gyorsan lehet haladni a szerkezettel, billeg is rendesen, első néhány alkalomra melegen ajánlom az úszómellény (vagy mi a fene) használatát.

Este hazaindulás előtt még egy gyors szaunaparti, majd indulás haza. A motorcsónakot sikerült vezetni egy kicsit, egész jó élmény.

Oda el kell még menni, de hosszabb időre.

2007. június 6., szerda

Meleg

Jelentem Finnországban meleg van! Néha forróság önti el törékeny testemet, amivel nem lenne baj, ha ez nem reggel 6-7 környékén történne. Este már tulajdonképpen nincs, a nap mutatóban ugyan lemegy, de még így is világos van egész éjjel. Aztán 5-6 körül (vagy lehet még előtte) felkel és teljes erőből besüt a szobámba. Sajnos a sötétítő csak csillapítja a kínt, de szenvedés az jut bőven. Komolyan mondom, reggel fáradtabban ébredek, mint mikor lefekszek. Akinek van bármi használható ötlete a problémára, az ugyan ossza már meg velem a hozzáfűzni valő lehetőség alatt közvetlenül eme bejegyzés alatt! A jó megoldások között czukorrépát osztunk szét.

Amúgy meg tessék ezt elolvasni!

2007. június 5., kedd

Keresztelő

Tegnap Agnieszkával átnéztük a neves lengyel-magyar közös történelmet. Egészen sok minden történt, többnyire közös volt a királyunk, vagy egy lengyel király fia, aki otthon nem volt király Magyarországon király lett, vagy pedig egy erdélyi fejedelem lett éppen lengyel király. A rengeteg más mellett mindenkinek melegen ajánlom ezt és ezt. Na jó, ezt is.
A nagy öröm jegyében hamar el is neveztük az egyik plüssállatot I. Ulacinak, aki I. Ulászló néven Magyarországon, Władysław III Warneńczyk néven pedig Lengyelországban regnált.

Picit sok lett ma a kapocs...

2007. június 4., hétfő

Fürdés a szabadban

Végre elérkezett Finnországiában is ez a nap: tegnap megmártóztam végre Finnország ezer tava közül egész pontosan egyben. Ez volt a Myllyjärvi. Nem merném azt mondani, hogy meleg volt, mert nem volt az. A tetején egész kellemesen el lehet lubickolni, viszont nagyon erős a késztetés, hogy az ember fenn maradjon a felszínen, lejjebb nem csak sötét erők dolgoznak, de ráadásul még hideg is van.

Hétvégére jutott még egy-két apróság. Először is péntek délutan az anyacég és a mi cégünk összeolvadása jegyében telt, móka és kacagás, hajókázás a Jyväsjärvin. Utána a mellette álló hajón mulatozás, amíg haza nem mentem. Képek itt:

ET-EK fusion day


Másik apróság: Agnieszkával felmásztunk a csodálatos kilátótoronyba. Nem túl rossz a látvány, bár igazából nem is túl különleges. Az utána megevett pizzáért jobban megérte felvánszorogni a városba... A képeket itt lehet megtekinteni:

saturday in the observer


Délután még egy étkezést is csaptunk Sándor és PaZo mester főhadiszállásán, éjjel pókereztünk egy jót, ahol az összes zsetonomat elvertem. Szóval mozgalmas hétvége volt.