Stockholm 2008

Hétvégén az időt együtt ütöttük el a szülőkkel, valamint P. Zoltán sikeres programozó és bájos húga társaságában. Az idő remek, a társaság csodás, mi kell még egy sikeres hétvégéhez? A válasz természetesen Finnország fővárosa, a dániai Stockholm. Bizony, aki teheti, az mindenképpen menjen el egyszer ide.

A várost Turku irányából támadtuk meg a fóka hajótársaság kompjával, a dokkig a feltuningolt (megjavított) Sárkánygyík volt segítségünkre. Sosem voltam még nyáron komppal, nem gondoltam volna, hogy ennyi ember képes belemászni egy ilyen lélekvesztőbe. De igen, annyi ember torlódott össze a váróteremben, hogy arról kódultunk. A szobabeosztás nagyszerű volt, rajtam kívül mindenki egy kabinba került. A komfortérzetemen nem sokat emelt a tény, hogy nem a majmokkal és elefántokkal (nem vicc) egy szinten aldutam, cserébe viszont kaptam egy kínait, aki nem kapcsolta ki a nyomorult Nokia telefonját, ami egész éjjel berregett, egy arcot, aki szerencsére végig aludt, valamint egy harmadikat is, aki épp akkor érkezett meg, amikor már majdnem sikerült túllendülni a telefon okozta problémán. Na mindegy, az utazás viszonylag kényelmes volt, reggel a bűfében sokpénzért annyit ettem, amennyit nem szégyeltem. Vissza úton úgy döntöttem, hogy jobb a békesség és inkább messziről kerülöm el a kajáldát.

A város maga csodálatos, kánikula volt dögivel meg egy középkategóriásnak is csak a maláj szálloda után félve nevezhető hotel, természetesen kinn a világ végén. A környéken tanyázó vadnyulak viszont kellemes látványt nyújtottak, a békés táj is biztos csodálatosan hathat azoknak, akik nem egy kis finnországi városban élnek és látják ugyanezt folyamatosan az év sokszáz napján. Nekem nyüzsgés kell, meg város-zaj. A belváros már ezt nyújtotta a javából: világ legnagyobb melegfesztiválja (egy egész hétig), antikapitalista, -imperialista és amerika ellenes rendezvény, millió ember, mindenféle színben, szagban, fejjel és hajjal. Ez az, ami kell nekem! El is határoztam, hogy odaköltözök majd valamikor. Kár, hogy mindig oda akarok költözni, ahol épp vagyok.
Sok mindent lehetne mesélni a városról meg hogy mit csinaltunk, de talán felesleges, úgyse érdekel senkit sem. Cserébe jöjjön néhány kép:

tripping in stockholm