A Piros Gépjármű további hányattatásai

A gépkocsi hányattatásai csak nem érnek véget, le se tagadhatnám, hogy NEM értek az autókhoz. Egy nappal a koppenhágai kiruccanás előtt elhatároztam, hogy megjavítom a belső lámpákat, sajnos csak a vezetőoldali lámpák működnek (eredetit is vehetnék, a helyi márkaszervíz potom 55 készpénzért leszállít nekem egyet; ezért döntöttem inkább úgy, hogy a csináld magad félkatonai mozgalom keretén belül megp). Rövidre fogom: nem volt sikeres a beavatkozás, cserébe sikerült egy biztosítékot kivégezni. Ebből is tanultam...

Eljött viszont a nagy nap: ma indulás van három körül, estére Turkuban össze kell szedjük Gábor testvért és vele egyetemben 8 óra hajókázás vár ránk, most először a Silja Line jóvoltából.

Breaking News: eddig nem óhajtottam nagy dobra verni, de Agnieszka sajnos elhagyja Jyväskylä-t, mert nem talált munkát itt. Koppenhágából majd hazarepül, majd onnan talán egy jól meghatározott helyre. :( Nem örülünk neki...

A megsebesült Sárkánygyík

Tegnap sikerült néhány kisebb-nagyobb karcolást ejteni a Sárkánygyíkon. Egész pontosan két eset történt. Az elsőben egy parkolótárs picit elcentizte a kifarolást és nagy művészek merész ecsetvonásait meghazuttoló módon néhány karcolást ejtett a balelső ajtón. Persze az elkövetőnek nyoma nincs, ami az eddigi finnországi tapasztalatok után erős csalódás. A parkoló környékén sajnos nincs semmi kamera, úgyhogy az elkövető, a mester szavait idézve, szárnyal tovább az élet csillagporos ösvényén. A második sebet én ejtettem, egy parkolóban hátramenet helyett véletlenül egyesbe sikerült rakni a gépet. Nem történt nagy baj, az egyik lámpára fröcskölő fröcskölő viszont már nem az eredeti helyén van, hanem bent az utastérben egy kis fiókban. Hát így jártam.

A Nagy Porszívóvásárlási Project [frissítés #04]

Hetek óta egy dolog hozza igazán lázba Myllyjarvi maroknyi magyarközösségének kissebbik felét: kéne venni egy porszívot. Én igazából tegnapra győződtem meg igazából, úgyhogy innentől kezdve új lendületet vett a projekt. Az eredeti ötletgazdák: Gabi és Coltán.

kronológia:

• valamikor a héten: először értesülök a lehetőségről.
• 2007.09.21 a délelőtti órákban élhatározom, hogy teljes mellszélességgel támogatni kívánom az alulról jövő, vallásokon átnyúló kezdeményezést.
• 2007.09.21 17:30 megtekintem a kínálatot a Minimani-ban, a legolcsóbb egy kis Siemens, talan 40 és 50 EUR között, a legdrágább szóbajöhető példány egy OBH Nordica, 59 EUR-ért.
• 2007.09.22 09:10 elhatározom, hogy csak meg kéne venni a cuccot minél hamarabb, elvégre a Nagy Bordó Metalizált Sárkénygyík megérett egy alapos belső tisztításra, ezt pedig jó lenne még a koppenhágai kiruccanás előtt megejteni. Lehetséges időpontok: aktuális hétvége.
• 2007.09.22 11:27 [frissítés #01] Alpha csatlakozik a posztapokaliptikus projekthez.
• 2007.09.22 11:27- két ember az egyedi alkalom ellenére sem óhajt részt venni a projektben. Fújhatják a porszívót...
• 2007.09.22 12:20 [frissítés #2] Megyünk a Prismába és CityMarket kicsitkét nézni
• 2007.09.22 12:27 [frissítés #3] Kis csúszás, tervekkel ellentétben 7 perccel késöbb indulunk...
• 2007.09.22 12:27 [frissítés #4] Sok modell megtekintése után a megmarad lehetőségek: két LG, egy OBH Nordica és egy Hoover.
• 2007.09.22 12:27 14:26 Tulajdonost váltott egy LG V-CQ463NDQ típusú porszívó. Az új tulajdonos MI vagyunk, a régi pedig a CityMarket.
  

København

Kezd körvonalazódni egy portya a Skandináv félszigeten. A terv, hogy néhányan meglátogatjuk Koppenhágát, Dánia büszke fővárosát és benne WOW mamagésát. Ő ebben a félévben döntött úgy, hogy lelép otthonról és a Skandináv félsziget kapujában néhány hónapot eltölt. Egyelőre még se nekem, se sztárvendégeimnek nem sikerült elérni a leányzót, pedig csak jó lenne tudni, hogy ő mégis mit szól hozzá. Mi már ma a drága munkaszabadidőnkben órákat töltöttünk az útvonal tervezésével, reméljük nem hiábba. Ha minden jól megy, akkor a Nagy Bordó Metalizált Sárkánygyíkkal fogunk menni. Tesztnek jó lesz, annyira nem hosszú az út, hogy nagy baj lenne, ha lerobbannánk valahol útközben, annyira meg van messze, hogy kicsit kipróbáljuk mit tud a jószág. Na meglátjuk mi lesz majd.

Nem értem

A képeket a minap találtam az archívumban. Kik lehetnek őt, miért jöttek és mit akarhatnak? De főleg: mikor mennek már el?

Reakció

Engedjétek meg, hogy egy általam érdekesnek vélt blogujságot ajánljak nektek: Reakció, régebbi nevén UFi (Utolsó Figyelmeztetés). A hozzá kapcsolódó blog érdekesebb nekem, mert az újság maga sehol sem kapható a környéken. Régi címen itt elérhető, újonnan pedig itt.

Két bajnok és egy DJ

Bár a cím indulhatna a "Külföldi filmek legbénább magyar címei" méltán népszerű és rendkívül erős mezőnnyel rendelkező versenyén, ezúttal mégsem erről van szó. Két új lakótárs is érkezett az elmúlt két héten: egy lengyel, aki félelmetes módon megint Piotr, illetve egy belga, aki pedig Bert. Jó fiúnak néz ki mind a kettő, szerencsére ismét elkerültem egy két lábon járó buligépet. Az egyik (a lengyel) ráadásul még sört sem iszik. Na mindegy, végül is mindenki, ahogy gondolja. A belga gyerekhez már a második héten jött látogatóba két asszonyság a titokzatos Belgiumból. Az egyik ismerős pedig ki más lenne, mint a belga (junior?) magasugró bajnoknő. Hmm, mekkora szerencse. És ha mindez még nem lenne elég, a hét folyamán az is kiderült, hogy a lengyel gyerek pedig lengyel (junior?) kajakozó bajnok. Nem baj, én pedig harmadik lettem a Debreceni Egyetem 2005-2006-os tanév belső pingpongbajnokságán! Miután ennyi bajnok társaságában sem éreztem feszélyezve magam, kiderült, hogy egy másik belga fiú, aki szintén eRasmusozik itt, drum'n'bass lemezlovas Begiumban DJ Joda (Yoda?) álnéven. Na ez már sok volt nekem, hamar beszedtem a napi antibiotikum adagomat.

Feleannyi rosszhír

Múltkori bejegyzéshez kapcsolódva most egy kevésbé örvendetes dologról kell beszámoljak: kiderült, hogy én bizony laktózérzékeny vagyok. A doktornő magyarázott valamit valami génekről, de amennyit értettem belőle, azt inkább nem osztanám meg. Az a lényeg, hogy most jó lenne néhány hónapig teljesen laktózmentesen élni, aztán próbálkozni valami könnyű dologgal. Azt nem mondom, hogy nem nyugtat meg a tudat, hogy ez egyáltalán nem betegség, hanem csak helyzet, amivel az emberek x %-a küszködik. Igazából 2-3 éves kortól senki sem kéne laktózt megemésszen, de az évszázadok során valami mutálódott valahol és megjelent valamilyen enzim (nem, ezt tudom, ez a laktáz enzim), ami miatt tejben gazdag népek többé-kevésbé felnőtt korukra is megőrzik ezt a képességüket.
Hurrá!
Közben nekiálltam a NAGY GYÓGYSZERSZEDÉSI PROJEKTnek, aminek a keretén belül egy hét alatt 28 + 21 + 14 szem gyógyszer fogok megemészteni és remélhetőleg hasznosítani a helikobaktériumok elleni kompomisszumot nem tűrő végtelennek tetsző küzdelemben. A részletekről majd jelentkezem.

Megannyi jóhír

Nem nagyon aktivizálok manapság a blogon, ennek több oka is van: elsősorban kb semmi érdekes nem történik, másodsorban nem nagyon van időm, de a legfontosabb, hogy lusta vagyok. Na de nem ma. Sok dolog történt az elmúlt két nap, alig birom feldolgozni érzelmileg. Tegnap jött egy hivatalos levél, hogy igen, nagyon sok helicobaktérium tanyázik bennem. Tényleg sok lehet, mivel az eredmény 20 nappal a beígért előtt jött meg. Lehet, hogy a gyomorpanaszaimnak ez az oka, lehet, hogy nem, de hogy ez nem jó, hogy van, az tuti. Hétfőn egyeztetek az orvosommal a teendőket illetően. Ugyancsak kiderült, hogy laktázenzimben nincs hiány, szóval elméletben nem ezen múlik, ha nem bírom megemészteni a laktózt. De majd erről is bővebben hétfőn. A többi eredmény talán szóra sem érdemes.
A mai nap sem múlt izgalom nélkül: jött egy telefon egy kedves ismeretlen számról, hogy a szerelő kollega átnézte az autómat és kiadta a bűvös jelszót: mehetek érte. Mit is mondjak, gombócot érezve a gyomromban rohantam, hogy birtokba vehessem az eszközt, akit ezentúl csakis Piros Metalizált Gekkó (vagy Jakk, esetleg Lláma) néven vagyok hajlandó szólítani. Otthon ideje lesz számba vetni, hogy mennyi készpénzt kell még elfecsérelni a jószágra, de remélem a legjobbakat.

Carisma

Bővebben majd máskor